It's my life: 12. Fejezet - Nem akarok több hazugságot!

Szombat: Reggel: 10:00

Megint nem aludtam semmit az éjszaka. Megfogattam, hogy senkihez nem szólok mostantól mivel mindenki többet akar barátságnál. Elegem van!

-Mi a baj? – kérdezte Luke miután én elhúzódtam tőle.

-Ugyan semmi, minden a legnagyobb rendben. – mondtam érezhető szarkasztikával a hangomban.

-Neked mi bajod van most velem?

-Semmi csak… csak fáradt vagyok…

-Azt hiszed, hogy ezt beveszem? Mi bajod van? Múlthét péntek óta olyan fura vagy. Még is mi volt pénteken?

-Semmi sem történt pénteken se utána! Egyszerűen fáradt vagyok, semmi más bajom nincs!

-Engem nem versz át, tudom, hogy van valami.

-Nincs semmi!

-Jó akkor „nincs” semmi!

-Most megsértődtél?

-Nem!

-Aha látom!

-Tudod mit igen megsértődtem, mert szerintem egy kapcsolatban fontos, hogy megbeszéljük ezeket! Nem akarok több hazugságot! Tudni szeretném az igazságot!

-Az igazságot?

-Igen, azt!

-Én…

-Igen?

Nem tudtam, hogy mondjam el neki. Nem akarom, hogy szakítsunk. Nagy levegőt véve végül rászántam magam.

-Lefeküdtem Harry-vel.

-Ohh… - mondta könnyes szemekkel.

Szörnyen érzem magam. Meg sem érdemlem Luke-ot ezek után.

-Sajnálom, nagyon sajnálom! Ezek után megértem, ha szakítasz velem. – elkezdtem könnyezni amit Luke is észre vett. Mintha nem is történt volna semmi, oda jött hozzám és átölelt.

-Sage te már egyszer megbocsátottál és most én teszem meg de ígérd meg, hogy nincs több hazugság.

-Oké. – mondtam könnyeimet törölve le az arcomról.

-Még valami amiről tudnom kéne?

-Igazából van még valami.

-Na és mi az?

-Tegnap reggel amikor ti még nem voltatok ébren, úgy 3 óra körül. Ashtonnal beszélgettem és kiderült, hogy…

-Mi derült ki?

-Hogy szerelmes belém… - mondtam a tekintetemet a padlóra szegezve.

-Szerelmes?

-Legalábbis ezt mondta.

-És te szereted őt?

-Nem, nem szeretem.

-Na és Harry-t szereted?

Nem tudom mit érzek iránta de, hogy ha azt mondom, hogy nem szeretem akkor csak becsapom magam. De sokkal jobban szeretem Luke-ot. Mégis mit mondjak? ÁÁÁÁ

-Őt se szeretem. – hatalmas fájdalommal de kimondtam.

-Akkor rendben van minden?

-Igen.

-Szeretlek!

Meglepett, hogy ezt mondta ezek után.

-Én is szeretlek de nagyon!

Megcsókolt. Ilyenkor éreztem, hogy jól döntöttem. Hiszen én szeretem őt és ez így is marad.