15. Fejezet - Vége

Csütörtök: Délután: 15:30

A tegnapi balesetem óta a lábam sokkal jobban van, már nem is fáj. Ennyit a lábamról most beszéljünk Ashton-ról. Ő tökéletes és miket beszélek hisz van barátom, istenem!!! Miért csinálom ezt? ÁÁÁ  Utálom magam! Miért vagyok bezárva 12 dögös fiúval??? Miért???

-Sage beszélnünk kell! – mondta Luke majd elindult a nyugi szoba felé. Követtem őt szomorúan, mert tudtam, hogy mi fog következni. Ő bement, én megálltam a küszöbnél. Nagy levegőt vettem és bementem én is, leültem az ágyra közvetlen Luke mellé.

-Nem tudlak viszonzatlanul szeretni! – tekintetét a földre szegezte.

-Ezt meg, hogy érted?

-Mostanság teljesen elhidegültünk egymástól. Kb. 1 hete nem csókoltál meg és nem keresed a társaságomat. De mindenkivel olyan jól elvagy csak velem nem, csakis velem! Hadlyuk abba ezt a színjátékot!

-Milyen színjátékot? Miről beszélsz?

-Arról beszélek, hogy látom rajtad, hogy te mást szeretsz!

-Kit? Mond meg nekem, hogy kit?

-Ashton-t!

Elegem lett!!! Megfogtam Luke nyakát és magamhoz húztam, az ajkaimat az övére tapasztottam. Abba hagytam, szélsebesen bezártam az ajtót és újra megcsókoltam, lelöktem az ágyra és fölé másztam. Levettem a pólóját, a gatyáját majd én is vetkőzni kezdtem. Megfordult a kocka ő kerekedett felülre levette a melltartóm, a bugyimat sexy-n lehúzta majd újra feljött hozzám és megcsókolt.  Végre mind a ketten jól elvoltunk egymással.  Mikor végeztünk (2 óra után) lefeküdtünk egymás mellé és egymást néztük. Én elmerültem a gyönyörű kék szemeiben. Megakartam halni olyan aranyosan nézett ezek után.

-Szóval Ashton-t szeretem?

--Nem tudom. Talán?

-Ezek után még mindig azt hiszed, hogy mást szeretek?

-Igen, mert mindenki rád mozdul, mert gyönyörű vagy és félek tőle, hogy egy helyesebb vagy jófejebb srác elvesz tőlem ami valószínű, mert én nem vagyok a legjobb tudom és… - nem hagytam, hogy befejezze csak megcsókoltam.

-Nekem nem kell senki más csak te. Nem érdekel, hogy van vagy nincs helyesebb vagy jófejebb srác, ők engem nem érdekelnek.

-Tegnap miért csókoltad meg Ashton-t? – váltott témát.

Ledermedtem. Nem láthatta. Hogyan? Ez nem lehetséges. Követett? Nem tudtam mit válaszolni. Féltem. Minden féle kérdés kavargott a fejemben. Miért feküdt le velem, ha tudta. Nem értettem az egészet.

Ő felöltözött leült az ágy szélére és az ajtót bámulta. Én is felöltöztem, ránéztem majd elindultam az ajtó felé.

-Várj! – mondta Luke.

-Miért?

-Mert ezt meg kell beszélnünk.

-Akkor beszéljük meg.

Leültem mellé az ágyra, a térdemre rakta a kézét majd újra belekezdett.

-Ahogy már mondtam, nem tudlak viszonzatlanul szeretni.

-Vége? – mondtam remegő hangon, a sírást visszatartottam.

-Vége.

Lehajtottam a fejem majd elkezdtem könnyezni.

-Ne sírj! Könyörgöm! – erre felemeltem a fejem letöröltem a könnyeimet majd felálltam.

-Nem sírok! – kimentem a szobából és megcéloztam konyhát, hogy töltsek valami innivalót. A konyhába bejött Ashton és elkezdett kérdezősködni.

-Na mi volt?

-Luke tudja.

-Mégis mit?

-Azt, hogy tegnap csókolóztunk.

-Tessék?

-Honnan?

-Nem tudom!

-És mi van veletek?

-Vége van.

-Szakítotatok?

-Igen.

-Sajnálom, na jó igazából nem, mert így nem kell titkolnom, hogy szeretlek!

-Eddig se nagyon titkoltad.

-Igaz. – nevette el magát. Imádom a nevetését és a mosolyát.

Megölelt majd vissza ment a faházába. Én még ott álltam és gondolkodtam. Gondolkodtam azon, hogy mi lesz ha kimegyünk a villából. Vagy ha vége lesz a Nagy Duett-nek. Már elég későre járhatott ezért én is bementem a faházba. Észrevettem, hogy Luke és Ashton helyet cseréltek ez egy kicsit rosszul esett de megértettem, hogy ez mind a hármunknak jobb lesz.

Remélem tetszett! :D 1 megjegyzés után jön a kövi részt. <3